A 2015-ös díj zsűrije:

Copyright : Emilia Krysztofiak Rua Photography
Copyright: Emilia Krysztofiak Rua Photography

Dr. Declan Long

Dr. Declan Long  a dublini National College of Art & Design, Visual Culture karának előadója, valamint az Art in the Contemporary World MA programvezetője.

Oktató tevékenysége mellett az ő nevéhez köthető a Curating in the Contemporary World című előadássorozat és szimpózium megszervezése (többek közt Massimiliano Gioni, Katrina Brown és Caoimhin McGiolla Leith részvételével).

Long a dublini The Douglas Hyde Gallery, Írország egyik legjelentősebb, nemzetközi szinten elismert művészeti központjának igazgatósági tagja valamint az RTE Radio vizuális művészeti tudósítója. 2013-ban a londoni Turner Prize három főből álló zsűrijének tagja volt.

Kortárs művészetről szóló írásai olyan újságokban és magazinokban jelentek meg, mint az Artforum, a Frieze, az Art Review vagy a Source Photographic Review. Az elmúlt években számos esszét írt – többek közt Mamma Andersson, Uri Aran, Ulla Von Brandenburg, Nina Canell, Willie Doherty, Mikala Dwyer, Fergus Feehily, Lothar Hempel, Jesse Jones, Haroon Mirza és Isabel Nolan munkásságáról –, továbbá tanulmányokat Íroszág a Velencei Biennálén (2005, 2009) valamint a Velencei Építészeti Biennálén (2008) való szereplését kísérő katalógusokba.

A Contemporary Art of Post-conflict Northern Ireland című könyve 2015-ben jelenik meg.

 


Copyright: Susanne Altmann

Susanne Altmann

Suzanne Altman Drezdában élő művészettörténész, kurátor és író. Művészettörténet és filozófia szakon végzett a New York-i New School for Social Research egyetemen, dolgozott a Dia Art Foundation-nél valamint a University of Oxford ösztöndíjas kutatója is volt. Rendszeresen publikál az egykori szocialista országok művészetéről, public art témakörben valamint kortárs feminista művészekről (többek között Nancy Speror, Magdelen Jetelova és Franka Hörnschemeyer munkásságáról).
 
A drezdai Academy for Visual Art előadója,  korábban pedig az  University of Dresden és a Hochschule für Gestaltung Karlsruhe intézményekben tanított. 2000 óta a Das Kunstmagazin tudósítója, műveszeti írója, szakterülete a kelet-európai és a kritikus művészet. 
 
Az Alfried Krupp von Bohlen und Halbach Foundation katalógus programjának illetve a Saxon State Ministry of Science and Art bizottsági tagja. 2008 és 2010 közt a Jindrich Chalupecky Prize for Contemporary Czech Art elnöke volt.
 
Korábbi kurátori projektjei:
Fufu Bowls from Ekumfi Ekrawfo (Antje Schiffers-sel közremükődesevel), Ghána
UPDATE/ POSTMEMORY. International Video Art with an Eastern Perspective (Leopold Kessler, Ine Lamers, Dalibor Martinis, Nika Oblak & Primoz Nowak kozremukodesevel)
Nancy Spero: The Rebirth, Double Vision: Videoworks by Sonia Balassanian & Almagul Menlibayeva, Drezda
A woman’s work is never done, A.I.R. Gallery, New York 
Discovered! Rebellious women artists from the GDR,  Kunsthalle Mannheim
 
 


Copyright: Boggio Studios

Mark Rappolt

Mark Rappolt a londoni Courtauld Institute-ben tanult művészettörténetet, szakterülete a 18. századi francia szobrászat volt. Tanulmányaival párhuzamosan - illetve, hogy a kortárs művészet területével is kapcsolatban maradjon – Louise Bourgeois, Sophie Calle és Gilbert & George írásairól szóló könyveken dolgozott. Ezt követően az AA Files, a londoni Architectural Association újságának szerkesztője volt, ahol emellett a Histories and Theories programon is oktatott. 2004-ben otthagyta az AA-t és a los angelesi építészeti színtérrel kezdett foglalkozni, többek közt Frank Gerhy és Greg Lynn munkásságáról írt monográfiát.

Rappolt 2006 óta az ArtReview főszerkesztője, 2013-ban ő indította útjára a Shanghai-i székhelyű ArtReview Asia magazint. Különféle kiadványokban és katalógusokban megjelent tanulmányai és esszéi olyan témákat dolgoznak fel, mint Bharti Kher, Slater Bradley, Alex Katz, David Cronenberg művészete vagy az 1960-as évek nőművészeinek munkássága.

Rappolt 2012-ben az Egyesült-Királyságban dolgozó filmművészeket díjazó Jarman Award, 2015 elején pedig a Prudential Eye Awards, a kortárs ázsiai művészetet támogató díj zsűrijének tagja volt.

Rendszeresen tart előadásokat olyan kulturális intézményekben, egyetemeken, múzeumokban vagy művészeti vásárokon, mint a Japan Foundation, a London School of Economics, a Tate Modern valamint az Art Basel, Art Basel Hong Kong és az Art Basel Miami Beach.

Rappolt 2011-ben, a Magyar Power 50 indításakor a nemzetközi Power 100-as lista gazdájaként már járt Magyarországon és azóta is figyelemmel kíséri a hazai szcéna fejlődését.

 

A 2015-ös díj előzsűrije:


Copyright: Alba Vallejo

Catalina Lozano
 

Catalina Lozano független kurátor és író.
2011-ben társalapítója volt a De sitio kurátori platformnak Mexikó városban. 2008 és 2010 között a Gasworks Residency Programért felelt Londonban. A 8. Berlin Biennálé művészeti csapatának tagja volt 2014-ben. Aktuális projektjei többek között: Ce qui ne sert pas s’oublie, CAPC Bordeuax (2015) A machine desires instruction as a garden desires discipline, MARCO, Vigo, FRAC Lorraine and Alhóndiga Bilbao (2013-14). Számos nemzetközi konferencia résztvevője, rendszeresen publikál és közreműködik művészeti katalógusokban. (pl.: Abraham Cruzvillegas, Maria Thereza Alves, Mathieu K. Abonnec). 2012-óta Jorge Satorre-vel dolgozik egy projekten  a Museo Comunitario de Valle de Xico-ban.

 


Copyright: Andrejs Strokins

Maija Rudovska
 

Maija Rudovska független kurátor és kutató Rigában.  
Legújabb kurátori projektjei: Society Acts - The Moderna Exhibition 2014, Moderna Museet Malmö Contemporary Art Centre, Riga (2014/2015); Hanging Above: A Case in the Cafe, Vita Kuben gallery, Umeö (2014); Inside and Out,Contemporary Art Centre (2012/2013), stb. Jelenleg a szovjet kor építészetét kutatja phd tanulmányai keretein belül a lett Art Academy-n.
Rudovska Juste Kostikovaite-vel vezeti a Blind Carbon Copy kurátori hálózatot. Jelenleg a  Artist Residencies for Nordic-Baltic Mobility Programme 2015-2017 szakértője és megkapta Getty ösztöndíjat, hogy  részt vehessen a CiMAM 2014 Múzeum Konferencián Dohában. 2015-óta az  IKT (International Association of Curators of Contemporary Art) tagja.

 


Copyright: Barbara Sirieix

Barbara Sirieix
 

Barbara Siriex Párizsban élő független kurátor, író.  A Redshoes társalapítója és társigazgatójaként dolgozott 2008 és 2012 között; valamint különböző filmes események programjainak kurátora (Cinematheque of Tangiers, LOOP Barcelona, Souvenirs from Earth, FIDMarseille). Közreműködött számos publikációban és magazinban (South as a State of Mind, Sarai Reader, Journal de la Triennale, Vdrome, La belle revue, art-agenda). Aktuális projektjeiben helyet kapnak folyamatalapú konstrukciók, a fikció és a költészet. (I’ve lost my marbles, Tòtal Project Space, Athens; La référence d’objet n’est pas définie à une instance d’objet, Galerie Edouard Manet, Gennevilliers). Idén nyáron Párizsban alkot a  La Galerie-ben,  Noisy-le-Sec kortársművészeti központjában, ahol fikciót ír azon projekt kontextusában, mely áprilisban és májusban a bukaresti ODD-ben, decemberben a bécsi Schleifmühlgasse 12-14-ben tekinthető meg.